A legtöbb elvadult telek nem reménytelen, csak évek óta nem nyúlt hozzá senki: derékig érő gaz, néhány régi tuskó, egy-két betondarab a sarokban, és a terep, ami sehol sem vízszintes. Mi kerti gépi földmunkát Budapesten és Pest megyében végzünk, és a felméréseken szinte mindig ugyanaz a kérdés jön elő: mi legyen az első lépés. Az alábbi sorrend ezekből a bejárásokból állt össze.
Mi derül ki a telekről, mielőtt a gép elindul?
Három dolog dönti el, mennyi munka lesz: mekkora felületet kell megbolygatni, mi van a felszín alatt, és hogy a gép egyáltalán hova tud beállni. A bejárón múlik, melyik gép mehet ki, a közművek nyomvonalán az, hol nem szabad mélyre menni, a szomszéd kerítésén pedig az, merre lehet fordulni. Ugyanezt a kört építkezés előtt is végigjárjuk — a telekbejárás tizenkét pontja külön is elolvasható, és kerti munkánál is ugyanúgy használható.
Ami a leggyakrabban kimarad a tervezésből: a kitermelt föld helye. Ha nincs előre kijelölt depóhely, a kupac oda kerül, ahol éppen elfér — és jó eséllyel pont az útban lesz, amikor a térkő vagy a betonszállító érkezik.
Bozót, tuskó, törmelék: mi kerül le a telekről először?
A sorrend felülről lefelé megy. Előbb a növényzet, utána a gyökérzet és a tuskók, végül a felszín alatti törmelék. Ennek praktikus oka van: amíg a bozót áll, nem látszik a terep, és a gépkezelő sem látja, hova lép a lánctalp. A gyökér pedig később is dolgozik: ha benne marad a feltöltött rétegben, elkorhad, és a helyén a terep megsüllyed.
A régi feltöltések szinte minden elhanyagolt telken előkerülnek. Bontási törmelék, salak, néha egy betonalap maradványa — ezek a gép haladását lassítják, és a további munkát is befolyásolják: törmelékes rétegre nem lehet tömöríteni úgy, hogy a felület évek múlva is sík maradjon.
Egyenetlen terep: feltöltés vagy bevágás?
Ha a terep hullámos, két irány van: a mélyebb részt feltöltjük, vagy a magasabbat elvesszük. A választás ritkán ízlés kérdése. Ha a telekről földet kell elvinni, az külön fuvar; ha viszont a telken belül át tudjuk mozgatni, akkor a fuvardíj megspórolható, és a két munka egy kiszállásba fér. A tereprendezés ezért szinte mindig a telken belüli egyensúly keresésével kezdődik.
Két szabály van, amit nem érdemes megsérteni. Az egyik: a lejtést mindig az épülettől elfelé vezetjük, különben a csapadék a falnál áll meg. A másik: a feltöltést rétegenként tömörítjük. Ha ez elmarad, a terep egy-két éven belül megsüllyed, és az egész munkát elölről lehet kezdeni — a frissen fektetett térkő pedig megy vele együtt.
Lejtős telek: mikor kell rézsű?
Ahol szintkülönbség marad, ott a földfalat meg kell tartani valamivel. Kisebb különbségnél elég egy lankás, állékony lejtő, nagyobbnál támfal kell — azt viszont már tervezni kell, és nem földmunka. A rézsű kialakítása a kettő között az a megoldás, ami géppel elvégezhető: a földfalat olyan szögbe húzzuk, ami magától megáll, és a csapadék sem mossa alá.
A döntést a talaj is befolyásolja. Homokos talajon a meredek fal nem marad meg, agyagon tovább tartja magát, de eső után becsúszhat. Ezt a felmérésen nézzük meg, mert a telken belüli szintkülönbség kezelése a kerti munka legdrágább része tud lenni, ha rosszul indul.
Mi lesz a kitermelt földdel?
Három lehetőség van, és érdemes előre eldönteni, melyik lesz. A föld maradhat a telken depóban, ha később még szükség lesz rá; szétteríthető, ha van hova és a szint engedi; vagy elszállítható. Az elszállítás az egyetlen, ami nálunk külön tétel: a telken belüli elrendezés benne van a munkában, a közúti fuvart viszont nem vállaljuk, azt fuvarozóval kell megoldani.
Ezért kérdezzük meg a felmérésen, mekkora a kert és mire szeretné használni. Ha a hátsó rész úgyis feltöltésre vár, a kitermelt föld oda kerül, és a fuvar teljesen kiesik a számlából.
Bejáró, terasz, térkő alá: a tükörkészítés és a tömörítés
Ha a kertbe burkolat is kerül, a földmunka nem a szintezéssel ér véget. A burkolat alá tükröt kell kiemelni, és a felületet rétegenként tömöríteni — ez tartja meg a térkövet vagy a beton bejárót. Ilyenkor jön a földtükör készítés és a tömörítés — ez azért kerül a sor végére, mert a kész tükröt már nem szabad gépekkel összejárni.
A mélységet nem mi találjuk ki: azt a terv, a kertépítő vagy a burkolatot fektető szakember adja meg, mi a megadott szintre dolgozunk. Ha nincs terv, a felmérésen megbeszéljük, mi az, ami az adott terheléshez — gyalogos járda, autóbeálló — biztosan elég.
Mitől függ, mennyi munka lesz a telken?
A kérdést szinte mindenki telefonon teszi fel, és a válasz sajnos ott nem adható meg felelősen. Négy dolog mozgatja: a megbolygatott felület nagysága, a szintkülönbség, a talaj állapota (törmelékes feltöltés vagy tiszta föld), és hogy a kitermelt földnek van-e helye a telken. Hogy ebből melyik szerint adjuk az árat, azt a munka jellege dönti el — a négyféle elszámolási módunk tételesen le van írva.
Egy dolgot viszont telefonon is meg tudunk mondani: hogy érdemes-e egyben elvégeztetni. Ha a kert több munkát is kíván, egy kiszállásban olcsóbb, mint külön-külön — egyszer kell gépet szállítani, és a szintek is egy rendszerben maradnak.
Ha a kert egy része már kész
Nem minden telek üres. Gyakori, hogy a ház körül már van gyep, térkő vagy öntözőrendszer, és csak a hátsó rész vár rendezésre. Ilyenkor a legkisebb gépet visszük, ami elvégzi a munkát, a géptől függően egy szokásos kertkapun is bejutunk, és ahol kell, lemezt terítünk a lánctalp alá. A nyomok így is maradnak, de a felmérésen előre meg tudjuk mutatni, pontosan hol.
Az elvégzett munkára hat hónap garanciát vállalunk. Ha a feltöltött terep megsüllyed vagy a rézsű megcsúszik, visszamegyünk és helyreállítjuk — ez a tömörítés miatt számít igazán, mert annak a hibája jellemzően csak hónapokkal később látszik meg.